Előző bejegyzésünkben már viszonylag hosszú kirándulást tettünk a magyar futball nézőszámainak kalandos világában, aminek eredményeként sikerült egy viszonylag határozott becslést tenni arra, hogy mi az NB1-es csapatok reális nézőszáma. Az egész kutatásunk alapvető kérdése azonban az volt, hogy a jelenlegi mezőnyt lehetne-e úgy módosítani, hogy a liga átlagos nézőszámát - ceteris paribus - növeljük. Első körben nézzük meg azt, hogy rejtőzik-e olyan csapat az NB2-ben, ami szigorúan nézőszám alapján jobban megérdemli az élvonalt, mint a jelenlegi társaság.

7. Hogy kombináljuk az NB1 és az NB2 mezőnyét, ha sok nézőt akarunk?

Mivel az albérletbe költözések és stadionnyitás hatásoktól szeretnénk eltekinteni, így inkább az előző bejegyzésben kiszámított standard nézőszámokkal vinnénk tovább a fejtegetéseinket, amik ugye így néznek ki:

(Valamilyen szinten ironikus, hogy a 2017/18-as becslés és a standard nézőszámok átlaga között mindössze 4 főnyi különbség van – úgy tűnik, hogy az évközi stadionnyitók kirobbanó hatásai pont egyensúlyozzák az albérleti élet viszontagságait. A két számsor között ugye csak a három, stadionépítésben érintett csapat nézőszámában van eltérés: a DVTK esetében a két becslés megegyezik, a Videotonnál a szezon vége felé eső nyitás miatt nagyobb csúcsra számítunk, a Haladásnál viszont már a 2017/18-as szezon végén is számítunk az elkerülhetetlen stagnálásra.)

Az NB2-es csapatok esetében értelemszerűen nem tudunk friss NB1-es nézőszámokkal dolgozni, de szerencsére még az előző bejegyzésben kiszámoltuk, hogy az utóbbi 5 szezon átlaga alapján az élvonalba jutás 66%-kal növeli a nézőszámot, így ezt a számot tudjuk alkalmazni az NB2-es csapatoknál. Vesszük tehát az NB2 tavalyi nézőszámait, és felszorozzuk őket a kalkulált arányszámmal. A két NB1-es kieső (MTK és Gyirmót) értelemszerűen megkapja a tavalyi NB1-es számait, az NB3-asoknál viszont nem alkalmazunk külön korrekciót, mivel az ilyen mélyről jövő csapatoknál idő kell a konszolidálásához. Az eredményekre nézve rögtön láthatjuk, hogy rövid távon három helyen is tudunk javítani:

Az NB2-es nézőszám alapján tehát a Győr, a Nyíregyháza és a Kisvárda is megérdemelné az NB1-es részvételt. Az első két csapat esetében ez nem is különösen meglepő, hiszen nagyvárosok jelentős tradíciójú klubjairól beszélünk, de a Várda SE azért elég nagy meglepetés, pláne úgy, hogy egészen a 10. helyig csúszott fel a listánkon. A helyzet azonban elég egyszerű, úgy tűnik, hogy Kisvárdán kifejezetten szeretik a focit, hiszen a 16000-es kisvárosban átlagban 1300 néző látogatta a másodosztályú bajnokikat, így az első két osztályt vizsgálva egyértelműen a nyírségiek tűnnek a leginkább fociőrült kisvárosnak az országban.

(Őket közelről követnék a mezőkövesdiek, akik még szintén pont beférnek az NB1-ünkbe.) Sajnos az NB1 versenyszabályzata egy évben csak két kiesést és két feljutást engedélyez (bár láttunk már karón varjút), így ez az átmenet alapesetben csak 2 év alatt lenne megvalósítható, de ha valahogy sikerülne keresztülvennünk a diagramon jelölt cserét, akkor rögtön 12%-os növekedéssel támogatnánk az NB1-et, ugyanis az átlagos nézőszám ezzel a térképpel 3019-re nőne.

(A térképen szürkével, elhalványítva jelöljük a jelenlegi NB1-ből kiszoruló csapatokat.) 

8. Hol nincs foci Magyarországon?

Az optimalizálásunk első körben csak az NB1 és NB2 mezőnyére korlátozódott, viszont vannak olyan sejtéseink, hogy az alacsonyabb ligákat is felhasználva még inkább közönségbarát klubokat is elhelyezhetnénk az NB1-ben.

A fejezetcímben feltett kérdésre a kevésbé lelkes focirajongók könnyen azt válaszolhatják, hogy „sehol”, de mi most egy picit komolyabb választ szerettünk volna adni a kérdésre, így a Wikipédiát felcsapva gyorsan meg is találtuk a tíz legnagyobb magyar várost, ahol jelenleg nincs profi labdarúgás (azaz NB1/NB2-es csapat):

A listából kiemelkedik Pécs és Kecskemét, amelyek egy nagyságrenddel nagyobb települések, mind az őket követő nyolc, bár azért a követők is legrosszabb esetben is megyei jogú városok. Megpróbáltam megtalálni az egyes városokat jelenleg a legmagasabb szinten képviselő egyesületeket, aminek az eredménye azt mutatja, hogy a népességszám azért közelít a foci színvonalához: 6 város esetében jelenleg is üzemel NB3-as klub, a Kecskemét és a Nagykanizsa pedig egyaránt élharcosok a megyei bajnokságukban. A fő kivételeket a két csődbe ment labdarúgású város, Eger és Tatabánya adja, ahol egyelőre lassan halad az újjáépítés.

9. Hogy nézne ki az optimális nézettségű NB1 mezőnye?

Most már csak annyi dolgunk van hátra, hogy megnézzük, hogy lehetne-e tovább finomítani az NB1-es mezőnyön további, jelenleg nem profi klubok beengedésével. Első körös feltételezésünk azért az, hogy várhatóan csak az ország jelentősebb települései kerülhetnének be ilyen alapon az ideális NB1-ünkbe, így a jelenleg érdemi csapattal nem rendelkező városok közül csak a már említett top10-et nézzük meg részletesebben.

Az első problémát az jelenti, hogy a csapatok nézőszámát viszonylag nehezen tudjuk megbecsülni, hiszen az NB3-as vagy megyei meccseken poroszkáló nézőkből felelőtlenség lenne NB1-es adatokra következtetni.  A listánkban ugyan szerepel jó pár olyan csapat, akik korábban meghatározó szereplői voltak az NB1-nek, így náluk még találhatunk is viszonylag friss nézettségi adatokat, de a többieknél ez a nyom is elillan, ennek megfelelően egy másik módszert is fel kell vezetnünk. Feltételezésünk arra alapoz, hogy egy focicsapat várható nézőközönsége erősen függ az adott település népességétől, így ha ismerjük a népességet, akkor viszonylag biztosan tudunk tippelni a várható nézőszámra.  Ehhez a tipphez ugye egy olyan arányszámra lesz majd szükségünk, ami megmutatja, hogy a város lakosságának kb. hány %-a látogat el a meccsre. Szerencsére az NB1 és az NB2 adattábláiban mindkét információ rendelkezésre áll, így nincs is más dolgunk, mint hogy elosszuk a lakossági adatokat a korábban kiszámolt standard (tehát NB2 esetében már NB1-re korrigált) nézőszámokkal:

A 12+20 csapatunkat klaszterekbe rendeztük a település jellege alapján, hiszen azt feltételezzük, hogy egy jóval több programmal kecsegtető nagyvárost arányaiban kevésbé érdekel egy focimeccs, mint egy kistelepülést, ahol aznap a meccs a főprogram. Az egyes csoportokra vonatkozóan először átlagot vettünk, majd a pontosabb eredmény érdekében kivettük a szélsőséges értékeket (pl. Gyirmót lakossága önmagában 1251 fő, így átlagosan a lakosság 116,5%-a jár meccsre – más kérdés, hogy Gyirmót a 129.000 lakosú Győr városrésze).

A tisztított átlag már jóval pontosabb képet ad, és azt is bizonyítja, hogy a klaszterezés egész jól működött, az egyes csoportokon belül (persze a tisztítást követően) nem is olyan számottevő a szórás. Az eredményeken ezután már csak egy picit simítottunk a következő logika mentén:

• A budapesti klubok kerülethez rendelése amúgy is közepesen hiteles (például az MTK esetében), ráadásul a nagy klubok országos lefedettsége miatt  is bajos kerületi népességekre hivatkozni. Mivel a top10-es város foci nélkül listánkban amúgy sem szerepelnek a budapesti kerületek (pedig bőségesen beférnének), így ezt a kategóriát most elhagyjuk.
• A kistelepülések esetében a Gyirmót és a PAFC extrém értékeit eldobtuk, de tiszteletben tartjuk azt, hogy ilyen kluboknál bármi megeshet, így az egy elemes sokaság átlagához képest (ez a Csákvár 9,82%-os átlaga) az értéket megnöveljük 15%-ra.
• A kisvárosok nagyon alacsony szórással dolgoznak, szinte törvényszerűen kimondható, hogy a lakosság 10%-a látogat ki a meccsekre.
• A szép hipotézisünket (miszerint a lakosságszám növekedésével egyre csökken a meccsre járási százalék) csúnyán megtörik a 25-50.000 közötti középvárosok, akik ahelyett, hogy a kisvárosok magas értékéhez közelítenének, az egész lista legrosszabb eredményét hozzák. Ilyen könnyen azonban nehezen tudom elengedni az elméletünket, így hivatkozva arra, hogy a mezőny ezen része csak NB2-es (részben frissen feljutott) csapatokból áll, így arra tippelnék, hogy itt most alulmérjük a tendenciákat, így felkerekítjük 3,5%-ra a várt értéket.
• A nagyvárosok és régióközpontok az outlierek tisztításával viszonylag stabil értéket hoznak, így könnyen el tudom fogadni az ide érkező 2,5%-os értéket.

Most, hogy ez a szép arányszám-lista elkészült, egy gyors osztással meg is tudnánk adni a várható nézőszámot, de én beleviszek még egy korrekciót, ugyanis semmiképpen nem szeretném azt, hogy csak a népességszámok döntsenek mindenről. Elképzelhető ugyanis, hogy egy kisebb város sokkal erősebb futballtradícióval rendelkezik, míg mondjuk Egerben az utóbbi években sokkal erősebben van jelen a vízilabda. Ennek megfelelően a vizsgált 10 várost teljesen szubjektív módon 3 kategóriába soroltam, és a három beágyazottsági szinthez a 0,8-0,6-0,4 szorzót rendeltem. Ez kicsit gonosz, hiszen így minden város legalább 20%-kal elmarad a saját lakosság alapú várható értékétől, de én azt gondolom, hogy ez az eljárás pontosabban tükrözi a profi futball nélkül töltött évek nézőritkító hatásait.

Az így kalkulált standard nézőszámokat már be is illeszthetnénk a korábban már felbecsült NB1-NB2 állományunkba, de én a biztonság kedvéért szeretném egy kicsit közelebb hozni a különböző becslési eljárásokat, így amennyiben az lehetséges, az NB2 és az NB3 mezőnyénél elvégezzük a nézőszám ÉS a lakosságszám alapú becslést, majd a két módszer átlagát fogadjuk el standardnak.

• Az NB1-et kihagytuk ebből a kavarásból, mivel ennél a 12 csapatnál a korábbi nézőszámok alapján szinte tökéletes minőségű becslések állnak rendelkezésünkre.
• Az NB2 esetében egyszerű dolgunk volt, a korábban kiszámolt településtípus módosító arányszámok alapján végeztünk egy szorzást, majd itt is végeztünk egy apró korrekciót a futballtradíciók alapján. Itt egyszerűbb dolgunk van, mindenki 1-esről kezdett, a háromból két feljutónak adtunk egyelőre 0,8-at, míg a két, saját városához egyre kevésbé kötődő klub (az Óbudán játszó Vác és a Gyulán játszó Szeged 2011) pedig csak 0,6-ot. A budapesti csapatoknál a korrekciós arányszám értelmezhetetlensége okán nem végeztük további lépéseket.
• A jelenleg foci nélküli városok esetében különvettük azt a 4 települést, ahol a 2010-es években létezett NB1-es foci, és az egyes NB1-es bajnoki szezonok átlaga alapján adtunk egy becslést a standard nézőszámokra.

• Amelyik csapatnál a standard vagy a lakosságszám alapú érték hiányzik, ott értelemszerűen átlagot nem tudunk számolni, itt az egy darab meglévő értéket tudtuk továbbvinni.

Na, és akkor lássuk a medvét! (A könnyebb kezelhetőség érdekében a táblánk csak a 1000-es nézőszámot megütő csapatokat tartalmazza.)

Az elemzés eredménye igazán óriási meglepetést nem hozott, az NB1-es mezőnyünk érdemi része megmaradt, viszont a négy jelenlegi kisvárosi csapat helyét nagyobb játékosok vették át: érkezett az NB2-es Győr és Nyíregyháza, az NB3-as Pécs, valamint a megyei 1-es Kecskemét. Örömteli, hogy az NB1-be kerülés kritériuma bőven 2000 néző fölé csúszott, sőt az NB1-ből pont kimaradó Mezőkövesd is 2100 körüli értékkel zárt.

Ha ránézünk a térképünkre, akkor máris optimálisabb földrajzi elrendezkedést láthatunk, a 4 csapatos Budapest mellett minden más megyét csak egy klub képvisel, és kifejezetten kellemes a kelet-nyugat leosztás is, szemben az észak-déllel, ahol Pécs szinte egyedül árválkodik (bár a lelkesebb térképforgatók akár Kecskemétet is déli városnak tekinthetik).

A végén pedig válaszoljuk a nagy kérdésre: sikerült-e értelmezhetően megnövelnünk az NB1 nézőszámunkat? Új, virtuális ligánkban a nézőszám-átlag 3080 fő, ami egész szemrevalónak tűnik, hiszen egyrészt áttöri a 3000-es üvegplafont, másrészt 14,4%-os növekedést jelent a 2016/17-es átlaghoz képest, úgy, hogy a foci színvonalával nem is kezdtünk semmit, csak a megfelelőbb városokba juttattuk el a futballt. 

Úgy érzem, hogy közepesen értékes azt a következetést kijelenteni, hogy a foci nézőszámainak jót tesz, ha nem az isten háta mögött játsszák, és a jelenleg elérhető adatok is azt támasztják alá, hogy a liga nézettségén segítene az, ha a szegényes futballkultúrájú kisvárosok visszaadnák helyüket a jelentős nézőközönséggel és tradícióval rendelkező nagyvárosi kluboknak.

Az elemzésben felvázolt folyamatok megvalósulása egyébként nem áll olyan távol a valóságtól, a Nyíregyháza gyakorlatilag minden évben veszélyes az NB2-ben, a Győr pedig újoncként is küzdhet a feljutásért. A Pécs az NB3-ban szintén újoncként egyből a feljutásért mehet, viszont a Kecskemét küzdelme nem áll különösen fényesen, a megyei 2-be száműzött és újjáalapult csapat még mindig a megyei 1-ből tekintget az élvonal felé. Amíg tehát a Kecskemét nem zárkózik fel, addig egy „kiscsapatnak” biztosan lesz helye az első osztályban – más kérdés, hogy a többi feltörekvő klub feljutása (és a nagy nézettségű jelenlegi klubok bennmaradása) sem vehető biztosnak, hiszen a pályán tényleg bármi megtörténhet.

Az elemzés összeállításában óriási segítséget nyújtott a magyarfutball.hu tökéletes adatbázisa, amely az NB-s bajnokságok nézőszámával kapcsolatosan mindig – lehetőség szerint - pontos számokat tudott szállítani. Persze, hogy a kapott számok önmagukban mennyire lehetnek pontosak, azt nekünk nem állt szándékunkban vizsgálni – sajnos megtették már mások helyettünk, közepesen lehangoló eredményekkel.

Következő elemzésünk nem megy messze a futballpályáktól, de a magyar közeg helyett sokkal kellemes nemzetközi vizekre evezünk!