A politikai kampányok hamar megtanítják az embert arra, hogy a kampányok idején sem a pártok állításaiban, sem ígéreteiben nem érdemes igazán hinni, így ezt a példát követve én is gyorsan kiugrok a tegnap tett ígéretemből, és a visszalépések elemzése helyett egy aktuálisabb ügyet veszek elő (de természetesen a közeljövőben jön a visszalépéses kontent is). A témaváltás oka az, hogy tegnap szembejött velem egy olyan kampányanyag, ami kinyitotta a bicskát a zsebemben:
Első ránézésre teljes képtelenségnek tűnik, hogy az ellenzék (jelentsen bármit is ez a szó) pozícióját egy a parlamenti küszöb eléréséért küzdő párt parlamentbe kerülése segítené úgy igazán, de a korrektség kedvéért adjuk meg a Momentumnak a lehetőséget, és számoljunk utána a kérdésnek!
A poszt sajnos nem definiálja, hogy a "Momentumra adott szavazatot" listás vagy egyéni szavazatként kell-e értelmezni, úgyhogy a biztonság kedvéért mindkét lehetőségre kitérünk. Mielőtt ebbe belevágnánk, azért 0. pontként említsük meg azt, hogy a bejegyzésben linkelt felmérést a kormányközeli Nézőpont Intézet készítette, így az abban szereplő adatok pontosságáról nem kifejezetten vagyunk meggyőzve, de persze az is érthető, hogy a párt marketingesei inkább ezt az adatot használják, mint a (szintén Fidesz-közeli) Századvég által mért 0%-ot.
Az első ellenőrzött állítás tehát a következő: "(Az egyéni körzetben) a Momentumra adott szavazat erősíti legjobban az ellenzéket". Sajnos minden egyéni körzetre kiterjedő hiteles közvélemény-kutatással nem rendelkezünk, de azt joggal feltételezhetjük, hogy az országosan 0-4% közötti eredményre mért kispárt a legtöbb körzetben nem az ellenzéki oldal legerősebb szereplője. A Momentum - hasonlóan a többi kispárthoz - Budapesten sokkal erősebb, mint vidéken, így ha vannak esélyes jelöltjei, azokat a fővárosban kellhet keresni. Szerencsére ebben a kérdésben már segítenek a Közös Ország Mozgalom már elkészült felmérései: a három budapesti körzetről készült elemzés nem fest túl reményteli képet a párt budapesti jelöltjeiről:
Sajnos a Momentum számára legérdekesebb körzetről, a pártvezető Fekete-Győr Andrást érintő Budapest 1. választókörzetről még nem készült el a felmérés, de a többi budapesti eredmény nem kecsegtet sok jóval. Személyes szakértői becslésemben ettől függetlenül nem tartom lehetetlennek, hogy az erős ismertséggel rendelkező FGYA körzetében akár a legerősebb kihívó szintjét is elérje, de azt elég nagy bizonyossággal jelenthetjük ki, hogy a további 105 választókörzetben (igazából valójában 98-ban, hiszen 7 helyen nem indul MoMo-jelölt) a Momentumra leadott egyéni szavazat egész bizonyosan nem az ellenzéket fogja erősíteni, hiszen az nem a mandátumot szerző jelölthöz fog kerülni. De legalább töredékszavazatot jelent a Momentum számára, ami mondjuk olyan sokat nem ér, de azért ártani nem árthat. Összegezve: egyéni körzetben a Momora adott szavazat a Budapest 1. körzetet leszámítva egész biztosan nem segíti az ellenzéket. (BP01-et pedig meglátjuk, ha majd kijön a KOM-elemzés).
Nézzük akkor a második állítást: "(A pártlistán) a Momentumra adott szavazat erősíti legjobban az ellenzéket." Ehhez az állításhoz kapcsolódik a Facebook-poszt szöveges része, miszerint "még egy százalék a Momentumnak, -5 parlamenti szék a Fidesztől". Na, hát akkor hasonlítsuk össze a felvetett két szcenáriót: mi van akkor, ha a nézőpontos felmérés valósul meg, és mi van akkor, ha ahhoz képest még +1%-ot szerez a Momentum, és bekerül a Parlamentbe? Jóindulatúlag a továbbiakban nem fogunk foglalkozni azzal a kikerülhetetlen kérdéssel, hogy a küszöb el nem érése esetén minden a pártra leadott szavazat a kukába kerül, és csak arra koncentrálunk, hogy a parlamentbe kerülés milyen hatással van az ellenzéki állásra.
A parlamenti mandátumok kiszámolásához elővettem tehát a nézőpontos listás eredményeket, és egy nagyon egyszerű modellt raktam mögé a levél és egyéni körzeti szavazatokra vonatkozóan. A szcenáriónk 65%-os részvétellel, a jelenleg reális marginális ellenzéki összefogással számol, tehát a Fidesz az egyéni körzetek 90%-t viszi, illetve természetesen megkapja a levélszavazatok óriási részét. A töredékszavazatok kiosztását az egyéni körzetek egyesével megadott eredményei alapján adtam meg, ami a 2014-es adatokra épül, így valószínűleg kicsit az MSZP/DK felé lejt a Jobbikkal szemben, de ennek végképp nincs jelentősége a modell összessége szempontjából. A Momentum jelöltjeinek átlagosan 2,5%-ot adtam az egyéni körzetekben a KOM által már felmért körzetekről ismert információk alapján. Az A opcióban (4%-os Momo) tehát így néznek ki a listás mandátumok:
Mi történik, ha a Momentum sikeresen mozgósít, és elér annyi szavazót, ami az 5%-os küszöb megugrásához szükséges? Ha a rendszerhez csak 55.000 új MoMo szavazót adunk hozzá (ennyi szükséges az 5%-hoz), akkor azonnal egy balszerencsés malőrbe futunk bele, ugyanis ezzel a lépéssel 9,9%-ra visszük le az MSZP-P listás eredményét, amivel a szocikat kiejtjük a parlamentből:
Mivel a Momentum a bejegyzésében az ellenzék erősítését tűzte ki céljául, én most azt feltételezem, hogy a MoMo se szeretné azt, hogy 9,9%-nyi ellenzéki választópolgár listás képviselet nélkül maradjon, így udvariasan hozzáadok 6.000 fiktív MSZP-P szavazót a modellhez, hogy ne legyen harag:
Nos, a Momo így már bekerül a parlamentbe, és 4 mandátumot szerez a listán, aminek akár örülhetne is az egyszerű ellenzéki - ha a 4-ből 3 Momentum-mandátum nem pont az ellenzéki pártoktól került volna a lilákhoz. Bizony, a Fidesz 42 listás mandátumát a Momo-bejutás nem igazán befolyásolja, a 4 mandátumból mindössze egyet visz el a Fidesztől a Momo, további 1 a Jobbiktól, 1 az MSZP-P-től, 1 pedig a DK-tól kerül levonásra. Ennek persze az egyszeri Momentum-szimpatizáns nyilván örül, de össz-ellenzéki szempontból csak egyetlen mandátumot ér az akció, és teljesen hamis a Momentum eredeti állítása.
Ha valaki esetleg azt az eltérést kifogásolná, hogy a Momentum eredetileg 5 parlamenti széket ígért, mi mégis csak 4-et találtunk, nos, neki is van válaszunk, kettő is. Az egyik megoldás a problémára a már felvetett MSZP-P kiütés lehet, ugyanis a szocik kiejtése esetén már valóban 5 mandátumot húzna be a Momo - más kérdés, hogy az ellenzék ezzel nettó veszít, hiszen a 10%-os MSZP-P eredményért járó 11 mandátumból 5 a Fideszhez kerülne, így az ellenzék ezzel a manőverrel még rosszabb helyzetbe kerülne. A másik megoldás az lehet, hogy a Momentum az én modellemhez képest több töredékszavazattal számol, és így kalkulál magának eggyel több mandátumot. Ezzel a feltételezéssel nekem igazából az a bajom, hogy én már a saját modellemet is túl jóindulatúnak érzem, hiszen 2,5%-nyi olyan választót képzel el körzetenként, akik tudatosan egy esélytelen ellenzéki jelöltre szavaznak. Mindenesetre ha mégis összejönne az 5. mandátum, akkor azzal a hírrel szolgálhatok, hogy természetesen ez sem a Fidesztől vándorol el.
Úgy gondolom, hogy egyértelműen sikerült megerősítenem azt a feltételezésemet, hogy a Momentumra adott voks szinte semmilyen szempontból nem erősíti az ellenzéket, így az objektivitás híveként nem folytatom tovább a bejegyzést abban az irányban, hogy a Momentumra adott hasznos szavazatok valós ellenzéki erők között történő szétosztása ellenben valóban segíthetné az ellenzéket, hanem itt megállok.
Időközben amúgy a felháborodásom is elmúlt, mert rájöttem, hogy ekkora valótlanságot szándékosan biztosan nem írna egy párt, így arra jutottam, hogy a Momentum illetékesei valószínűleg nem ismerik a választási rendszert - nem ciki, tényleg elég bonyolult, de ajánlom az előző bejegyzésünket, ahol utána tudnak nézni a részleteknek.