Nemrég túrázás közben volt szerencsém érinteni a zempléni hegyekben megbúvó Kishuta és Nagyhuta településeket, és miközben a szakadó esőben végigtempóztam rajtuk, azon gondolkodtam el, hogy Kishuta sokkal nagyobbnak tűnt, mint Nagyhuta. Később aztán a Wikipédián ellenőrizve be is bizonyosodott az elképzelésem, Kishuta 352, míg Nagyhuta 88 lakossal bír, azaz a nevekkel ellentétes a két település relációja. Innen már csak egy lépés volt továbbgondolni azt, hogy vajon országos szinten mennyire igazak a településnevekben szereplő melléknevek.

Nagyhutai utcakép

Szerencsére ezt a kérdést igazából nem különösen bonyolult kideríteni, így első lépésként bele is vágtam a "Kis" és "Nagy" települések kigyűjtésének. Talán annyira nem meglepő, hogy a két halmaz darabszámra nem egyezett, ugyanis jelenleg 92 "Kis" és 101 "Nagy" települést listáz a Wikipédia. Na de mi is az eltérés oka?

1. Először is: valójában egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a "kis" és "nagy" melléknevek minden esetben két egymás melletti települést különböztetnek meg. Előfordulhat azt is, hogy egy településre csak úgy, minden összehasonlítás nélkül mondjuk rá, hogy az éppen kicsi vagy nagy. Ilyen például a Vas megyei, Sümeg melletti Kisvásárhely, amelynek nincsen párja, egyszerűen csak egy pici település, 61 lakossal.

Kisvásárhely haranglábja

2. Van továbbá négy olyan "Kis" település, amelyek hiába felelnek meg a logikai szűrőfeltételnek (azaz „Kis” a kezdésük), valójában nem a „Kis” előtag érvényesül, ugyanis ezek a települések „Kiskun”-ok. Így tehát a négy "Kiskun" településünknek szintén hiába kereshetünk párt – külön érdekes, hogy bár a Nagykunság létezik, „Nagykun” kezdetű településünk nincsen.

3. Előfordulhat az is, hogy egy településnek azért nincsen meg a párja, mert Trianont követően a másik oldalra került, így hiába keresnénk a magyar listánkban.

4. Szintén gyakori probléma az, hogy a kis/nagy megkülönböztetés egykoron valóban létezett, de aztán a történelem évszázadai során valamelyik település megadta magát, és vagy eltűnt, vagy beolvadt a másik településbe. Így például Kiskanizsa ma Nagykanizsa „városrésze”, de önálló közigazgatási egységként hiába keresnénk a térképet.

Azt tehát már látjuk, hogy teljesen egyértelmű párosítást nem fogunk tudni végezni a kis és nagy települések közt, de a rendelkezésre álló adatok alapján is stabilan meg tudjuk majd ítélni, hogy mit számít a nagyság. Az biztos, hogy nagy vonalakban nem hazudik a név: a "Nagy" települések összesítve minden szempontban verik a kicsiket! Magyarország 101 "Nagy" településében átlagosan 2 482 lakos él, melyek közül a legnagyobb Nagykanizsa 51 788 lakossal, a legkisebb pedig a már említett Nagyhuta 88 lakossal. A kicsik ezzel szemben átlagosan csak 1 408 lakossal rendelkeznek, a legnagyobb településük a focijáról híres szabolcsi 18 028 fős Kisvárda, míg a legkisebb, a már szintén említett 61 fős Kisvásárhely. (A korrektség kedvéért jegyezzük meg, hogy kiskunok teljesen logikus kiemelése nem tett jót az átlaguknak, ugyanis 4 db 8 000 fő feletti település került ki a mezőnyből. Ha a kiskunokat bent hagyjuk, akkor az átlag hirtelen máris 2 240-re javul, és a 31 704 fős Kiskunfélegyháza veszi át a vezetést.)

A nagyvonalú összehasonlítást követően most pedig nézzük meg a fej-fej melletti párharcokat, összesen 33 olyan településnév létezik Magyarországon, amelynek a „Kis” és „Nagy” verziója is megtalálható.  A párbajokat a 33-ből 25-ször valóban a nagyok nyerik, viszont 8 esetében Dávid győz Góliát ellen: a már említett Huta mellett Ar, Görbő, Kinizs, Korpád, Szekeres, Tarcsa és Vejke településeknél is a kisebb a nagyobb. Kisgörbő és Kiskinizs győzelmét egyébként nagyon óvatosan szabad csak kezelnünk, ugyanis mindkét település 2 fővel előzi meg nagy testvérét, így az aktuális helyzet bármikor megváltozhat. A legnagyobb kis győzelmet egyébként a Pest Megyei Kistarcsa szerezte, akik 9 418 lakosukkal jó háromszoros sikert aratnak Nagytarcsával szemben. A papírforma győzelmek között Nagybajom a legkíméletlenebb település:  több, mint 8-szor annyian élnek a 3 664 lakosú városban, mint a szomszédos Kisbajom faluban.

 Úgy tűnik tehát, hogy a kis/nagy megnevezés önmagában egy viszonylag stabil (bár azért nem tökéletesen megbízható) indikátor, így ha az életben valaha felmerül a kérdés, hogy Kishódos vagy Nagyhódos a nagyobb település, akkor csekély kockázattal válaszolhatunk, hogy Nagyhódos lesz a nyerő. (És valóban az is, 131 lakosával lekörözi a 88 lakosú Kishódost.)

 Nagyhódosi parasztház