Ahogy azt a múlt heti bejegyzésben ígértem, tovább nyüstöljük az NB1-es szezon játékos adatbázisát, amelynek keretein belül ezúttal a fiatalok ügyével szeretnék foglalkozni. A hétvégi sportsajtó nagyon előzékeny volt velem, ugyanis két olyan állítás is szembe jött velem, aminek a valóságtartalmával kapcsolatosan kételyeim merültek fel:

• Mészáros Lőrinc lehengerlően hosszú NSO interjújában így fogalmazott: “És amíg sok tréner kijelentette, hogy a fiatalok beépítése az eredménykényszer mellett lehetetlen, ő bizonyította, hogy nagyon is lehetséges.”
• A Budapest Honvéd pedig büszke sajtóközleményt adott ki “Kiemelkedik a mezőnyből a Honvéd a fiatal játékosok számában” címmel.

Bár valóban két olyan klubról van szó, amik a múltkor összeszedett saját nevelésű arányszámokban viszonylag elöl végeztek, a saját nevelés kifejezés önmagában nem feltétlenül jelent fiatal játékost (még ha a bejegyzés slendrián szerzője is elfelejtette ezt néha), így nincs más választásunk, újra számolnunk kell.

A számolás előtt persze módszertanoznunk kell egy kicsit, ugyanis valójában egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit is takar a labdarúgásban a “fiatal” kifejezés. Ha az ember Kilian Mbappéra vagy Ansu Fatira gondol, akkor akár az is felmerülhet benne, hogy egyáltalán mi értelme van a fiatalokat bármilyen szempontból külön kezelni, de most nem leszünk telhetetlenek, és meghúzzuk a határokat. A határ meghúzásának helye ugyanakkor eléggé kérdéses, hiszen nem igazán tudunk egyértelmű választ adni arra, hogy meddig számít egy játékos fiatalnak: gyors körbekérdezés után jellemzően a 21 és 23 éves korhatárok merültek fel.

A gordiuszi csomót végül egy egészen elegáns megoldással oldottam fel: 21 évnél és 23 évnél is húztam egy vonalat, így a mezőnyt „szuperfiatal” (21 év alatti), „fiatal” (21 és 23 év közötti) és „öreg” (23 év feletti) játékosokra osztottam fel. Apró szépséghiba, hogy a kor nem egy állandó állapot, és az egyes játékosok nem röstellnének akár a szezon közepén korosztályt váltani – ennek elkerülése érdekében végül úgy döntöttem, hogy rendkívül jó fej módon a 2019/2020-as szezon kezdőnapját, 2019. augusztus 9-ét határozom meg fordulónapként. Értelemszerűen a listába csak azok a játékosok kerülnek be, akik a 2019/2020-as idényben legalább egyszer pályára léptek.

A fiatal játékosok abszolút darabszámának meghatározásához innentől már csak az Excel dátumformátum tévképzeteinek megugrására van szükségünk, és meg is kapjuk az első grafikonunkat:

Ahogy láthatjuk, a Honvéd a 9 darab U21-es játékosával valóban élen jár ebben a kategóriában, de ha az U23 korosztályt is beleszámoljuk, akkor három klub is beelőzi a kispestieket. A felcsúti kijelentés szintén megalapozottnak tűnhet, de mielőtt nagyon bólogatni kezdenénk, érdemes belegondolnunk abba, hogy ez a diagram valójában nem ad igazán értékes információt, hiszen ugyanúgy kezel egy 1 percre beugró fiatal játékost, mint egy alapembert.

Szerencsére minden adat rendelkezésre áll a pontosabb elemzéshez, így csak annyit kell tennünk, hogy a fiatalként azonosított labdarúgók játékperceit osztjuk le a csapat teljes játékperc-állományával:

Mielőtt nagyon belemennék az adatok értelmezésébe, nézzünk először a grafikon jobb oldalára, és vonjuk le azt az elgondolkodtató következtetést, hogy négy NB1-es klub (köztük az első négy helyezettből három) gyakorlatilag egyáltalán nem vetett be 23 év alatti játékost a bajnoki küzdelemben.

A kiterjesztett (U23-as) fiatal értelmezést nézve a szezon meglepetéscsapata, a Zalaegerszeg fut be az első helyre – bár a több, mint 30%-os fiatalarányukat nagyban segítette, hogy kezdőkapusuk, Demjén Patrik még pont befért a fiatal kategóriába. Nem sokkal maradt le a zalaiaktól a két keleti fellegvár (Miskolc és Debrecen), majd egy viszonylag nagyobb hatásszünet után következik a liga további mezőnye.

A szűkebb (U21-es) értelmezés olyan nagyon nem bolygatja meg a listánkat, bár azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy míg Újpesten a sok 22-23 éves mellett 21 éven aluliak nem igazán férnek a csapatba, addig a Honvédnál pont ez a korosztály tűnt el teljesen, azaz nincs 21-23 év közti játékosuk. Ezt a kategóriát egyébként a Debrecen nyeri, a második helyre pedig a Kaposvár ugrik fel, ami arra a szomorú következtetésre enged minket vezetni, hogy a nagyon fiatalok játszatása egyenes utat jelent a kiesés felé. Természetesen az ok-okozati viszonyok azért nem ilyen egyértelműek, de a grafikont elnézve valóban úgy tűnhet, hogy az eredményesség és a fiatalok aránya inkább nem korrelál egymással. Ligaszinten tehát átlagosan 13% a 23 év alatti játékosok aránya, amit nem tudunk igazából minősíteni, de azt azért sejthetjük, hogy innét még lehetséges előrébb lépni.

Ennyi összegyűjtött információ pedig ahhoz is elég, hogy ítéletet mondjuk az állításokról:

• A felcsútiaknak valóban sikerült ligaátlag feletti fiatal játékospercet összegyűjteniük, ami különösen kontrasztos a dobogó első két fokán végző, nullát közelítő Fradival és Fehérvárral összenézve.
• A Honvéd, bár technikailag valóban a legtöbb U21 játékost delegálta az NB1-be, valójában kifejezetten nem jeleskedett a fiatalok pályán töltött perceit nézve. A következő ábrát pedig lehet, hogy nem is lenne szabad Honvéd-szimpatizánsoknak megmutatni, de mi mégis megtesszük:

“Kiemelkedik a mezőnyből a Honvéd a fiatal játékosok számában.” – szólt az idézet, mi pedig hozzátehetjük, hogy úgy tűnik, hogy kiemelkedik a mezőnyből a Honvéd az idős játékosok számában is.

Ennél élesebb következtetéseket nehezen tudunk levonni a grafikonból, legalábbis az ábrát elnézve nem rajzolódik ki egyértelműen, hogy a fiatalítás vagy a nagy öregek tapasztalata visz közelebb a jó helyezésekhez. A nemzetközi összehasonlítás ettől függetelnül mindenképp érdekes lenne, de sajnos nagy bánatunkra az elérhető információk nem a valós játékperc alapú átlagéletkorokkal, hanem a jóval könnyebben összegezhető keretátlagokkal dolgoznak - talán azonban így is érdekes inputot jelenthet a Football Observatory elemzése, amelyben az NB1 pont az európai sokaság kellős közepén helyezkedik el:

Az igazán értékes elemzésekhez azonban majd bele kell vágnunk más ligák játékperc alapú átlagszámításához, ami kellően nagy falatnak tűnik ahhoz, hogy egyelőre még ne vágjunk bele a témába. Helyette inkább a mostani adatforrásunk feldolgozásával folytatjuk a kalandot, és annak fogunk utánanézni, hogy honnan jöttek (külföldről és belföldről) ezek a nagyszerű játékosok, akik hétről hétre szórakoztatnak minket az NB1-egy pályákon.